LECTORI SALUTEM

A Civil Szemle különszámát tartja kezében az Olvasó. A szerkesztőség – a civil szektor ismert kutatóinak, szakértőinek segítségével – nehéz feladatra vállalkozott: az eddigi gyakorlattól eltérően ez a szám nem a megszokott rovatok szerinti szerkezetet követi, hanem – Civil Jelentés formájában – átfogó képet kíván adni a magyarországi civil szektorról. A szerkesztőség régóta készült arra, hogy mérvadó, hagyományteremtő éves beszámolót, jelentést készítsen a szektorról, hiszen ehhez szinte minden rendelkezésre áll. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit szektorról szóló, évről-évre kiadott, átfogó elemzése biztosítja a "hátteret", a megfelelő adatokat. Az utóbbi években – talán a Civil Szemlének is köszönhetően – jelentős mennyiségű elemzés, tanulmány jelent meg, melyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy a kutatók, elemzők, és a szektorban dolgozó szakemberek, önkéntesek jobban megértsék a nonprofit szektorban zajló folyamatokat, alaposabban megismerjék a civil szervezetek szakmai tevékenységét, szerepét, és más szektorokhoz való viszonyát. A fentiek mellett fontos információkat adnak azok a különböző nemzetközi jelentések is, melyek a magyarországi szektorban történt mozgásokat globális vagy európai összefüggésbe helyezik. A szerkesztőség tehát úgy ítélte meg, hogy minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy megjelenhessen a "Civil Jelentés – 2006/2007", mely a fentiek alapján igyekszik felölelni és bemutatni a civil szektor egészét, tevékenységtérképét, és más szektorokhoz való viszonyát.

A jelentés tervének megszületése után a szerkesztőség a jelentés szerkezetével kapcsolatos alapvető dilemmába ütközött. Kérdés volt, hogy az anyag horizontális vagy vertikális megközelítést alkalmazzon, azaz kvázi szakterületenként mutassa be a szektort vagy inkább egyes szektorszintű tevékenységeken, viszonyrendszereken keresztül készüljön el az elemzés. A módszertan megtalálása, rögzítése roppant fontos, hiszen a szerkesztőség szándékai szerint a jelentés egyik fontos hozadéka lehet a későbbi szektorszintű elemzésekhez használható módszertan megtalálása is. Végül kompromisszumos megoldás született, a jelentés ugyanis több – kétségkívül néha önkényesen megválasztott – szegmensben mutatja be a szektort, de minden fejezet azonos (horizontális) tematikát követ. Ezzel a módszerrel a szerkesztőség véleménye szerint biztosítja a jelentés azt, hogy a magyarországi civil szektorra jellemző erős szakmai, szakterületi jelleg is hangsúlyt kap, de áttekinthetővé válnak a szektorszintű horizontális tevékenységek, viszonyrendszerek is. A szerkesztőség szándéka szerint ez a forma új szintre emelheti a magyar civil szektorról való gondolkodást, új lendületet adhat az oktatásnak és a kutatásnak, és erősítheti a nemzetközi összehasonlító kutatásokba való bekapcsolódást is.

A szerkesztőség a szakterületenkénti, alszektorok szerinti bontásnál a hazai nonprofit statisztikában használatos tevékenységi besorolást vette alapul. Ugyanakkor több olyan nagy, sokszor összevont területet határozott meg, melyeket a magyarországi civil szektorra leginkább jellemzőnek, megfelelőnek ítélt meg. A jelentésben érintett területek a következők:

1. Szabadidő: rekreáció, hobby és sport.
2. Egészségügy: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi
   rehabilitációs tevékenység.
3. Szociális: szociális ellátás, idősügy.
4. Képzés: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.
5. Gazdaság: településfejlesztés, foglalkoztatás, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű
   rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, euroatlanti integráció elősegítése.
6. Kultúra: közművelődés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, média, vallás.
7. Zöld: természet-, állat-, és környezetvédelem.
8. Ifjúság: gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet.
9. Hátrányos helyzet: hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének
   elősegítése, rehabilitációs foglalkoztatás, a magyarországi nemzeti és etnikai
   kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
   fogyatékkal élők képviselete.
10. Jogvédelem: fogyasztóvédelem, érdekképviselet, emberi és állampolgári jogok védelme, fogyasztóvédelem.
11. Lokálpatriótizmus: közösségépítés, helyi politika, közbiztonság, katasztrófavédelem.

A jelentés desk-research jellegű kutatásra épült, saját primer adatfelvétel nem történt. A jelentésben használt adatok alapvetően a KSH jelentéseire támaszkodnak, de felhasználnak a fentiekben érintett egy-egy adott szegmensről szóló specifi kusan fellelhető információkat is. Az adatok általában 2005-re vonatkoznak (KSH), illetve több esetben már 2006-osak, de a szegmensben történt események bemutatása és elemzése miatt bátran tekinthetünk a kiadványra, mint 2006–2007-es jelentésre is. Fontos módszertani ismérv, hogy néhány szervezeti alcsoport adatai (pl. ifjúsági hitélet) több összevont tevékenységi terület háttér-adatbázisában is szerepelnek, így a fejezetekben szereplő adatok egyszerű összege nem tekinthető a teljes szektorra vonatkozó értékeknek, ebből adódik, hogy az összefoglaló fejezetben ezektől eltérő mutatókkal találkozhatunk.

A fentiekben rögzített módszertan alapján valamennyi fejezet egységes elemzési szempontrendszert követett, mely a statisztikai és szakmai ismérvek alapján egyes alszektorokra jellemző kép bemutatása mellett lehetőséget biztosít az egyes területek összehasonlíthatóságára, valamint a szektorról szóló makroszintű következtetések levonására. A felhasznált szempontrendszer a következő volt:

A jelentés tehát arra törekszik, hogy a Civil Szemle alapértékeinek megfelelően tudományosan megalapozott, módszertanilag kötött, de az akadémiai szaknyelvet nélkülöző, a széles érdeklődő réteg számára is érthető, hasznos elemzést adjon. A szerkesztőség igyekezett olyan jelentést közzétenni, amely amellett, hogy bemutatja a szektor helyzetét, trendjeit, javaslatot tesz a változtatásokra is.

A jelentést befejezve büszkén, kíváncsian és kissé megilletődve bocsátjuk a munkát szakmai vitára. Várjuk valamennyi szakmabeli és szakmán kívüli szakértő, érdeklődő bírálatát, valamint felajánlását a következő éves kiadvány összeállításában való közreműködésre, hogy 2009 elejére újabb, széles szakmai konszenzus övezte jelentést állítsunk össze. Terveink szerint ugyanis a Civil Szemle rendszeresen kiadja majd a jelentést, mely reményeink szerint a későbbiekben a civil szektorról szóló kutatás egyik alapvető forrásanyaga lehet. Reméljük, hogy ez a kísérleti jelleggel készült civil jelentés kielégíti ez ilyen irányú igényeket, s a most közreadott kötet egy induló sorozat első darabja lesz.